Félelmetes, hogy milyen csekély dolgokon múlik a siker vagy éppen a kudarc. Tulajdonképpen elmondhatjuk, hogy akármelyik kamrában fellelhetőek azok a tápanyagok, amelyek egy ironman versenyző célbajutását segítik. Mégis milyen sokszor nem kerülnek bele ezek minden versenyző „tarisznyájába”! Kindl Gábor ironman előtti előadásából rendre megtanulható a professzionális frissítés, amelyet nem árt gyakran átismételnünk:
Az ironman táv átlagos teljesítői 12 óra alatt teszik meg a távot, amely kb. 10.000 kilokalória felhasználását jelenti. Ennek a 10.000 Kcal-nak közel 70 százalékát a zsírraktárainkból fogjuk fedezni, de ahhoz, hogy ezt a tartalékot mozgósítsuk, szénhidrátra van szükségünk – mert ugye minden vasember kívülről fújja, hogy:
A zsírok a szénhidrát tüzében égnek el.
Rendben, de honnan szerezzünk szénhidrátot? Lényegében két forrásból:
Egyik felét az edzéseinkkel felkészített izmainkban és a májunkban tároljuk glikogén formájában, a másik felét pedig bizony a verseny során kell bevinnünk. Pár aprócska kérdésünk van csupán: Mikor, mit és mennyit? Ja, és hogyan?
Ha a fenti példánál maradunk, akkor kb. 1.800 Kcal bevitelt kell megszerveznünk a verseny során egyenletesen elosztva. Ez azt jelenti, hogy félóránként 18-20 gramm szénhidrátot kell fogyasztanunk szilárd, zselé vagy akár folyadék formájában. Mondhatnánk, hogy mindegy az állag, de aki már teljesített ilyen hosszú versenyt az tudja, hogy a gusztus nagy úr. Én magam kevés embert ismerek, akinek olyan piszok jó étvágya lenne az ironman maratonján, ezért elmondható, hogy a verseny előrehaladtával az étlap is halad a szilárdtól a
Fotó: ironman.com folyékonyabb halmazállapot felé. Ez persze egyéni, de
ami a legfontosabb:
Mindig tartsuk be a készítményekhez ajánlott víz adagolását!
Ez a táplálkozásunk egyik kulcsa. Ha túl sűrű a táplálék, akkor egész egyszerűen a gyomorból nem jut el a vékonybélbe, ahonnan felszívódhatna, és már nyakunkon is a baj. A következményeket nem sorolom, de maradjunk annyiban, hogy ez esetben jó eséllyel az egyéni csúcs helyett maximum a kerítést döntheted el.
Most, hogy megvan a mit, mikor és mennyit, már csak a körülményekről kell gondoskodnunk: Ahhoz, hogy a fent említett számtanpélda működjön, a szervezetünknek feltételei vannak, amit kőkeményen be is vasal rajtunk.
A tápanyagok hasznosításában az enzimeknek kiemelkedő szerepük van, ők viszont sajnos nem bírják a meleget. Ezért két dolgot tehetsz:
- a maximális pulzus 65-70%-án tartod az iramot;
- és gondoskodsz a folyamatos hűtésről. Hisz sose feledd:
izmaid működése csupán 25% hatásfokú – a „maradék” 75% hő felesleg!
Most, hogy a cukor részt kipipáltuk, jöhet a víz és a só. Tarts velünk, hiszen a következő bejegyzésünkben erről lesz szó!